I'm too tired for life

Néha úgy érzem, szükségem volna valakire, aki kiránt ebből a melankolikus, pesszimista életből, amiből már február óta próbálok kimászni...
tudtam, hogy nem lesz egyszerű, de reméltem, hogy tavasz végére már érezni fogok némi változást, de nem... semmi...

Aztán rájövök, hogy ha volna olyan bizonyos valakim, akkor később csak mégjobban megsérülnék, amitől aztán ismét, talán jobban is a padlóra kerülnék... Tehát igyekszem mindennemű szociális érintkezést elkerülni, amitől olyan kapcsolat jöhet létre, mert...

úgyis tudom, hogy nem működne :'D
jön a nyár...
tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor én megyek a fejem után, mikor mihez van kedvem, függetlenül attól hogy van-e valakim, vagy sem...
és ez nem működik...

aztán jön a vizsgaidőszak...
nincs időm ide-oda buszozgatni...

annyi ellenérvet tudnék felsorolni arra, hogy ismét olyasfajta kapcsolattal próbálkozzak... mégis mintha hiányozna :'D
Az ész és a szív párbaja. Tökéletesen rossz időzítés.

Ó igen, 2-3 hét múlva vizsgaidőszak... ami persze jelenti azt is, hogy lassan Con, de...
jelenti azt is, hogy megint megkergült módjára fogok magolni, az önbecsülésem a ZH-k miatt nulla alatt lesz, minden nap sírva fekszem, sírva kelek és minden létező életkedvem messze tőlem lesz...

még ott se tartunk, de már fosok az egésztől...
nekem ehhez az egészhez nincs energiám... Még az előzőt sem hevertem ki, nemhogy készen állnék a mostanira!

Őszintén szólva, az esti órák azon percei éltetnek és vidítanak fel, mikor a truffula flus csapattal hülyülünk és szerepezünk...
de ugyanannyira le is húz...
mert nem kellene szerepeznem.
de mégis megteszem...

de mégis... ha nem lennének azok a röpke percek, mikor kicsit más bőrébe bújva csinálom végülis ugyanazt (az önsajnáltatást, mert ha valamihez, ahhoz értek~), már hamarabb kitört volna belőlem ez...
a napok órákká, a hetek napokká folynak össze... én pedig úgy rettegek az elkövetkező időszaktól, mintha csak a kivégzésemre vinnének...


Minden porcikám oly erővel tiltakozik a vizsgáktól, hogy akár egy tankot is megmozdítanék vele...

Ééés mostanában a lábam is egyre jobban fáj... lassan már nem tudom eldönteni, melyik lábamra kellene sántítanom...
Tényleg orvoshoz kellene már mennem vele... de hát kinek van ideje ilyesmire...

Mindegy... ki kellett írnom ezt magamból...
Jobb lesz, ha lefekszem... márha végre sikerül elaludnom...