Utálom, hogy nem tudok tanulni a hibáimból...
Újból és újból elkövetem őket, mintha nekem ez okozna valahol mélyen örömet...
Ki tudja, talán tényleg így van...
De annyit talán sikerült elsajátítanom az elmúlt fél évben, hogy ha el is követem még egyszer a hibát, másodjára már nem esek annyira szét, és hamar tovább lépek.
Hogy mennyire sikerült eddig tovább lépnem, nem tudom...
Ha nem gondolok bele, hogy mi történhetett volna, hogy milyen jó lett volna, akkor nem fáj... vagyis inkább kevésbé fáj...
A félreérthető, kétértelmű megnyilvánulásokat már megtanultam elengedni a fülem mellett, mert vagy nem nekem szólnak, vagy nem úgy szólnak nekem, ahogyan én azt gondolom...
Bár néha még zavar. Zavar, mert nem értem, hogy ha foglalt, miért érzem mégis néha úgy magam mellette, mint egy bekerített vad, megszelídítésre várva?
Mennyire játék ez, most úgy mégis?
Néha elgondolkodom ezeken, aztán hamar ki is űzöm a gondolatokat, mert nem szabadna, hogy érdekeljen. Ha érdekel, akkor még nem léptem túl...
És ahhoz, hogy ez a barátság működjön, mihamarább vissza kell lépnem az eredeti szerepembe. Nem akarok ismét hónapokat szenvedni, csak mert nem vagyok képes megelégedni azzal, amim van.
Miatta is sokat szenvedtem tavalyelőtt... Aztán most már nem is beszélünk... pedig nekem még mindig fontos...
De, hogy Őt "megemlítettem" nem arra akartam utalni, hogy az érzelmeim miatt nem beszélünk... áh. Az idő.
Az idő a ludas.
Tudom, vagy legalábbis sejtem, hogy bár most minden nagyon szép, fontosnak érezzük a másikat, de tapasztalatból tudom, hogy ez nem tart sokáig.
Majd jön egy újabb őrület, vagy nála, vagy nálam, amitől majd kezdünk eltávolodni egymástól, mások felé fogunk orientálódni, míg egymással már csak alig pár szót fogunk beszélni...
Ez történt Gabival... Yumével... Asakoval... Ildivel... és még sok mással.
Nem hinném, hogy ez a helyzet bárkinek ismeretlen lenne, és azt sem hinném, hogy olyan nagy gond lenne ezzel... Hisz én is csak egy ember vagyok, nem tudok annyi személyre úgy figyelni, ahogyan szeretném... Megértem, ha a másiknak sincs élete egészén ideje rám.
Így hát nem borzaszt el az az elképzelés sem, hogy napon majd tőle is eltávolodok. Habár most még fáj belegondolni, de ha eljön a pillanat, már nem fog fájni. Ez az élet rendje, nem lehet mindenki végig mellettem.
Azt viszont nem hagyom, hogy az az idő, amit rám szán az életéből, kárba vesszen. Tudva, hogy nem fog örökké tartani, úgy hiszem az a legjobb, ha kihasználom minden percét...
Ehhez viszont minél hamarabb helyre kell hoznom a belül megrepedt dolgokat.
Más téma:
Lassan, de biztosan elérek a vizsgaidőszak végére... már csak két nyavalyás hét, amit már fél lábbal is ki kéne vészelnem...
két hét... az annyi mint 6 vizsga... szorítsatok...
Jah, és van napraforgóm. Natalie-nak neveztem el, nem tudom miért, csak tetszik ez a név...
talán elmebetegnek néztek, de beszélgetek vele... és valahogy megnyugtat.
Utánaolvastam kicsit a napraforgónak... virágnyelven elvileg rajongást jelent, rajongás a szerelmünkért. Ennek lehet alapja a legendája szerint, nekem mégis mást jelent.
Hisz... a napraforgó mindig a nap felé tartja a "tekintetét", nem? Más szóval mindig a fénybe néz... mindig a fény felé emeli fejét, úgy növekszik, úgy tör a magasba.
Szeretnék én is ilyenné válni. Egy olyan személlyé, aki mindig pozitívan néz a dolgok elébe, és így tör a magaslatokra.
Remélem, Natalie segít majd azzá válni, aki már régóta szeretnék lenni...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vizsgaidőszak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vizsgaidőszak. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. május 30., csütörtök
2013. május 7., kedd
Happiness I cannot feel and love to me is so unreal
A gondok csak úgy rohangálnak mostanában errefelé... nem azt mondom, hogy oly hatalmasak, de azért okoznak fej, illetve szívtörést nekem...
A hétvégén két barátomat is vissza kellett utasítanom, ami nekem eddig teljesen idegen volt. És egész végig ilyen kis depi gombóc voltam, hogy I hate myself, mert voltam már olan helyzetben, mikor nekem se kellett sok, hogy valljak egy fontos barátnak, tudva, hogy úgyis vissza fog utasítani, és tudva, hogy utána semmi sem lesz ugyanaz.
és tudom, hogy ritka szar érzés ez :'D
és utáltam magam, amiért két barátom miattam került ilyen helyzetbe...
de talán sikerül úgy játszanom a lapokat, hogy ne változzon semmi...
a keserű poén az egészben, hogy egészen hosszú ideig azért utasítottam el mindenfajta közeledést felém, mert egyszerűen nem akartam ismét szerelmes lenni.
Sajnos a nyár végére becsúszott kis kaland annyira mély nyomot hagyott bennem, hogy minden kedvem elment a kapcsolatoktól, hisz úgyis végük lesz egyszer... és mivel meglehetősen fájt az a kaland, nem akartam ismét átélni, ismét elkövetni ugyanazt a hibát, így szépen bezártam kapuim.
de fuck, valaki most intenzíven kopogtat... mit kopogtat, DÖRÖMBÖL azon a cseszett ajtón :'D
Pedig megint a szerep miatt van... és én eddig sosem kerültem ki győztesen a szerepjáték alapozta szerelmi kapcsolatokból... (nem mintha a rendes kapcsolataim olyan sikeresek lettek volna... egy faszfej vagyok, tudom)
Eddig próbáltam valahogy elhitetni magamban, hogy ez nem valós, ez... csak a játék miatt van. Próbáltam valahogy csírájában elfojtani a dolgot, mielőtt még megégetem magam, de nem. Ha Jolica valamit elkezd, azt befejezi, ha abba lelkileg bele is rokkan.
Bár mióta Ichi is megerősített, hogy bakker az igenis flört volt, kezdek kételkedni abban, hogy tényleg olyan rossz lenne ez...
Mert... ki tudja, talán össze is jönnénk?
fucking thoughs. igen.
mert mégis mi lenne akkor?
én továbbra is egy olyan ember vagyok, aki szeret olykor -sűrűn- egyedül lenni a hülye gondolataival, aki sűrűn letargikus, aki nem csak conon, de az életben is megy a feje után, midnenféle tervek nélkül...
és ezt eddig tapasztalataim szerint nem sokan tolerálták...
józanítanom kell magam, különben el kezdek azon fantáziálni, hogy hát mi van ha most más lesz? mi van, ha végre boldog leszek?
de... ennek nagyon csekély az esélye... úgy érzem, jobb lenne nekem még egyedül, még nem lennék kész egy kapcsolatra, ilyen gondolatokkal...
viszont Nita rátapintott a lényegre. Nem, nem jó nekem egyedül, ha az ilyen apró gesztusok ennyire cseszett jól esnek...
nem tudom már mit gondoljak. Vizsgáznom kell lassan, de egyszerűen képtelen vagyok tanulni, mert folyton rajta jár az eszem, és ezen az egészen. hogy hogyan volna jó... vagy hogy tényleg tisztán látok-e, vagy ez csak a szív illúziója?
Ichinek van igaza, rá kellene kérdeznem, mennyire komoly ez, vagy mi ez...
de olyan nyomi vagyok, hogy nem tudom hogyan kéne megtennem, és nem is merem...
nem szeretném elbaszni sem a barátságot, sem a csoportot ezzel...
megaztán... sosem tudom, milyen indokkal írhatnék rá... szerepezésen kívül nem rendelkezem semmi hasznossal vagy érdekessel... (igen, Entrés önmarcangolás (Y))
Pedig tegnap is... belegebedtem már a várakozásba...
hhhhh.... Tenni kell valamit...
Mert most ha a conra gondolok, egyszerre vagyok vidám és lesújtott.
Vidám vagyok, mert pénteken ökörködhetek Nitáékkal, és mert jó lesz egy csomó embert újra látni, jó lesz végig Greedként árasztani az értelmet meg osztogatni a pillecukrot...
viszont...
ha eszembe jut az...
pillangók kapnak szárnyra a mellkasomban, gombóc ragad a torkomba, a gyomrom meg görcsölni kezd.
mert nem tudom, hogy leszek képes türtőztetni magam és hogy bírom majd egész nap leplezni, hogy valami nagyon, nagyon nincs rendben velem.
és még a vizsgákról nem is beszéltem.
nem. ez a szerelmi katyvasz nagyon rosszkor jött.
csak tudnám, mit kellene gondolnom erről az egészről...
reménykedjek, hogy összejöjjön?
vagy zárkózzak még egy a világtól és próbáljam elfelejteni a nyári dolgot?
de... mi van ha pont ettől lennék képes végre felejteni?...
nem tudom. csak annyi biztos számomra, hogy hiányzik, ha egy nap nem beszélünk, és nem számít mennyire vagyok levert, mindig képes mosolyt csalni az arcomra.
I need someone to show me the things in life that I can't find
I can't see the things that make true happiness, I must be blind
Black Sabbath - Paranoid
A hétvégén két barátomat is vissza kellett utasítanom, ami nekem eddig teljesen idegen volt. És egész végig ilyen kis depi gombóc voltam, hogy I hate myself, mert voltam már olan helyzetben, mikor nekem se kellett sok, hogy valljak egy fontos barátnak, tudva, hogy úgyis vissza fog utasítani, és tudva, hogy utána semmi sem lesz ugyanaz.
és tudom, hogy ritka szar érzés ez :'D
és utáltam magam, amiért két barátom miattam került ilyen helyzetbe...
de talán sikerül úgy játszanom a lapokat, hogy ne változzon semmi...
a keserű poén az egészben, hogy egészen hosszú ideig azért utasítottam el mindenfajta közeledést felém, mert egyszerűen nem akartam ismét szerelmes lenni.
Sajnos a nyár végére becsúszott kis kaland annyira mély nyomot hagyott bennem, hogy minden kedvem elment a kapcsolatoktól, hisz úgyis végük lesz egyszer... és mivel meglehetősen fájt az a kaland, nem akartam ismét átélni, ismét elkövetni ugyanazt a hibát, így szépen bezártam kapuim.
de fuck, valaki most intenzíven kopogtat... mit kopogtat, DÖRÖMBÖL azon a cseszett ajtón :'D
Pedig megint a szerep miatt van... és én eddig sosem kerültem ki győztesen a szerepjáték alapozta szerelmi kapcsolatokból... (nem mintha a rendes kapcsolataim olyan sikeresek lettek volna... egy faszfej vagyok, tudom)
Eddig próbáltam valahogy elhitetni magamban, hogy ez nem valós, ez... csak a játék miatt van. Próbáltam valahogy csírájában elfojtani a dolgot, mielőtt még megégetem magam, de nem. Ha Jolica valamit elkezd, azt befejezi, ha abba lelkileg bele is rokkan.
Bár mióta Ichi is megerősített, hogy bakker az igenis flört volt, kezdek kételkedni abban, hogy tényleg olyan rossz lenne ez...
Mert... ki tudja, talán össze is jönnénk?
fucking thoughs. igen.
mert mégis mi lenne akkor?
én továbbra is egy olyan ember vagyok, aki szeret olykor -sűrűn- egyedül lenni a hülye gondolataival, aki sűrűn letargikus, aki nem csak conon, de az életben is megy a feje után, midnenféle tervek nélkül...
és ezt eddig tapasztalataim szerint nem sokan tolerálták...
józanítanom kell magam, különben el kezdek azon fantáziálni, hogy hát mi van ha most más lesz? mi van, ha végre boldog leszek?
de... ennek nagyon csekély az esélye... úgy érzem, jobb lenne nekem még egyedül, még nem lennék kész egy kapcsolatra, ilyen gondolatokkal...
viszont Nita rátapintott a lényegre. Nem, nem jó nekem egyedül, ha az ilyen apró gesztusok ennyire cseszett jól esnek...
nem tudom már mit gondoljak. Vizsgáznom kell lassan, de egyszerűen képtelen vagyok tanulni, mert folyton rajta jár az eszem, és ezen az egészen. hogy hogyan volna jó... vagy hogy tényleg tisztán látok-e, vagy ez csak a szív illúziója?
Ichinek van igaza, rá kellene kérdeznem, mennyire komoly ez, vagy mi ez...
de olyan nyomi vagyok, hogy nem tudom hogyan kéne megtennem, és nem is merem...
nem szeretném elbaszni sem a barátságot, sem a csoportot ezzel...
megaztán... sosem tudom, milyen indokkal írhatnék rá... szerepezésen kívül nem rendelkezem semmi hasznossal vagy érdekessel... (igen, Entrés önmarcangolás (Y))
Pedig tegnap is... belegebedtem már a várakozásba...
hhhhh.... Tenni kell valamit...
Mert most ha a conra gondolok, egyszerre vagyok vidám és lesújtott.
Vidám vagyok, mert pénteken ökörködhetek Nitáékkal, és mert jó lesz egy csomó embert újra látni, jó lesz végig Greedként árasztani az értelmet meg osztogatni a pillecukrot...
viszont...
ha eszembe jut az...
pillangók kapnak szárnyra a mellkasomban, gombóc ragad a torkomba, a gyomrom meg görcsölni kezd.
mert nem tudom, hogy leszek képes türtőztetni magam és hogy bírom majd egész nap leplezni, hogy valami nagyon, nagyon nincs rendben velem.
és még a vizsgákról nem is beszéltem.
nem. ez a szerelmi katyvasz nagyon rosszkor jött.
csak tudnám, mit kellene gondolnom erről az egészről...
reménykedjek, hogy összejöjjön?
vagy zárkózzak még egy a világtól és próbáljam elfelejteni a nyári dolgot?
de... mi van ha pont ettől lennék képes végre felejteni?...
nem tudom. csak annyi biztos számomra, hogy hiányzik, ha egy nap nem beszélünk, és nem számít mennyire vagyok levert, mindig képes mosolyt csalni az arcomra.
I need someone to show me the things in life that I can't find
I can't see the things that make true happiness, I must be blind
Black Sabbath - Paranoid
2013. április 24., szerda
Entre tábor... maybe?
Nos, úgy néz ki, össze fog jönni az a nyári kis cosplay kiruccanás a Truffula Flu-s csapattal...
Megbeszéltem a dolgokat az illetékessel és baromi boldog voltam, hogy nem küldött el a francba, mert valahol attól tartottam, hogy már az első lépcsőfoknál meg fogok bukni... (a többi fokról később)
De igazából nem vagyok annyira feldobva, mint azt hittem :'D
nem tudom, hogy azért, mert baromira fáradt vagyok, vagy azért, mert rögtön a problémák lebegnek előttem...
Olyanok, mint pl becuccolás előtt kell majd egy takarítás/rendezkedés féleséget végeznem, lecsekkolni a többieknek, hogy hol mennyiért, milyen kaját tudnánk venni, hogy tudjak valamilyen összeget mondani a többieknek a kajapénzt illetően...
Hogy hogyan jutunk majd ki, mert Szelídre elég ritka járatok vannak... max majd apámat vagy tesómat kell valahogy ugrasztanom, szal majd őket is le kell kenyereznem...
Aztán az alvás. Az örök dilemmám KaloConon is, hogy sokan hogy férjünk el kis szobában... Valószínűleg majd viszek matracot, azt legalább alvás után el lehet tenni az útból, valamint anyámék egyik napozóágyát is becsórom... így máris több helyünk lesz~
És persze majd valahogy Yunát is el kell vezényelnem a jó buszra, az is érdekes lesz még :'D
szóval ezek a "probléma" részei, amiknek megoldásán már kattogni kezd a fejem...
és itt van másrészről az, amitől még tartok, hogy nehogy a társaság kiábránduljon, vagy ne érezze jól magát :'D Igen, Jolica anyáskodó, vendéglátó énje máris fölvillant, szal lehet egész héten én leszek a cseléd a táborban xD
Merthát ez tényleg nem egy luxus lakosztály... szerintem majd egymáson fogunk nyomorogni és a végén elegünk lesz egymásból xD szóval ezért igyekszem a társaságnak hangsúlyozni, hogy ez egy kis ház :'D szerintem jobb lesz, ha csak alvásra meg evésre használjuk, amúgymeg kint lófrálunk a strandon vagy csak úgy Szelíden...
A másik amitől tartok, azok a további lépcsőfokok...
Igen, Entre túl sokat gondolkodik, de ez a rossz tapasztalattól van...
Mert tartok tőle, hogy oké, most tök jól elvagyunk, de idővel ez a lelkesedés lankadni fog, és vele együtt a kedv is...
Hogy idővel a csoport elhalkul és ez a kiruccanás is le lesz mondva...
amit nagyon nem szeretnék, mert már nagyon beleéltem magam :'D
megrendelném azt a pillecukros vodkát...
Szombat este, amíg még Yuna is velünk van tartanánk egy előbulit...
Esetleg tábortüzet is gyújtanánk és pillecukrot ennénk (ha már Once-lerek vagyunk). Esetleg ezt is lefotóznánk mert rohadt jól nézne ki...
Hülyülnénk egy sort a stranddal szemközti ringlispilnél...
Kimennénk a víztoronyhoz, az elterülő síksághoz, ahol remek képeket csinálhatnánk...
Bemennénk cosplaybe a strandra (ráhoznánk a frászt az emberekre xD), csinálnánk képeket a kastélynál, a kastély melletti elhagyatott kis úton, összedobnánk egy fantasztikus CMV-t, meg csak úgy el randomkodnánk...
Annyi ötletem volna már, és ha csak a BalaConból indulok ki, amit Ichiékkel töltök mindig, már vigyorra húzódik a szám. Mert velük is annyi hülyeséget össze szoktunk hordani, mikor huzamosabb időre össze vagyunk zárva (mint pölö ha Jet ski-vel vagy, bármit túlélhetsz), és ha csak belegondolok, VELÜK mi mindent össze tudnánk hablatyolni... :'D
Szóval... tényleg jó lenne, ha ez a picinyke kis dolog összejönne a nyár folyamán.. másra talán nem is lenne szükségem :'D
Csak mint Entrének, nekem is ott motoszkálnak azok a fránya rossz gondolatok a fejemben, hogy MI VAN HA.
Próbálom nem beleélni magam, de iszonyat nehéz, ha a vizsgáktól való félelmemben ebbe a kis kuckóba menekülök...
Oké, érzelmi zsarolás maybe, de szeretném, ha mindenki tisztában lenne azzal, mennyire szívemhez nőtt ez a kis társaság, és hogy ha összejön az az egy hét, Entre 100 százalékosan azon lesz, hogy mindenkinek maradandó élmény legyen :"D
Megbeszéltem a dolgokat az illetékessel és baromi boldog voltam, hogy nem küldött el a francba, mert valahol attól tartottam, hogy már az első lépcsőfoknál meg fogok bukni... (a többi fokról később)
De igazából nem vagyok annyira feldobva, mint azt hittem :'D
nem tudom, hogy azért, mert baromira fáradt vagyok, vagy azért, mert rögtön a problémák lebegnek előttem...
Olyanok, mint pl becuccolás előtt kell majd egy takarítás/rendezkedés féleséget végeznem, lecsekkolni a többieknek, hogy hol mennyiért, milyen kaját tudnánk venni, hogy tudjak valamilyen összeget mondani a többieknek a kajapénzt illetően...
Hogy hogyan jutunk majd ki, mert Szelídre elég ritka járatok vannak... max majd apámat vagy tesómat kell valahogy ugrasztanom, szal majd őket is le kell kenyereznem...
Aztán az alvás. Az örök dilemmám KaloConon is, hogy sokan hogy férjünk el kis szobában... Valószínűleg majd viszek matracot, azt legalább alvás után el lehet tenni az útból, valamint anyámék egyik napozóágyát is becsórom... így máris több helyünk lesz~
És persze majd valahogy Yunát is el kell vezényelnem a jó buszra, az is érdekes lesz még :'D
szóval ezek a "probléma" részei, amiknek megoldásán már kattogni kezd a fejem...
és itt van másrészről az, amitől még tartok, hogy nehogy a társaság kiábránduljon, vagy ne érezze jól magát :'D Igen, Jolica anyáskodó, vendéglátó énje máris fölvillant, szal lehet egész héten én leszek a cseléd a táborban xD
Merthát ez tényleg nem egy luxus lakosztály... szerintem majd egymáson fogunk nyomorogni és a végén elegünk lesz egymásból xD szóval ezért igyekszem a társaságnak hangsúlyozni, hogy ez egy kis ház :'D szerintem jobb lesz, ha csak alvásra meg evésre használjuk, amúgymeg kint lófrálunk a strandon vagy csak úgy Szelíden...
A másik amitől tartok, azok a további lépcsőfokok...
Igen, Entre túl sokat gondolkodik, de ez a rossz tapasztalattól van...
Mert tartok tőle, hogy oké, most tök jól elvagyunk, de idővel ez a lelkesedés lankadni fog, és vele együtt a kedv is...
Hogy idővel a csoport elhalkul és ez a kiruccanás is le lesz mondva...
amit nagyon nem szeretnék, mert már nagyon beleéltem magam :'D
megrendelném azt a pillecukros vodkát...
Szombat este, amíg még Yuna is velünk van tartanánk egy előbulit...
Esetleg tábortüzet is gyújtanánk és pillecukrot ennénk (ha már Once-lerek vagyunk). Esetleg ezt is lefotóznánk mert rohadt jól nézne ki...
Hülyülnénk egy sort a stranddal szemközti ringlispilnél...
Kimennénk a víztoronyhoz, az elterülő síksághoz, ahol remek képeket csinálhatnánk...
Bemennénk cosplaybe a strandra (ráhoznánk a frászt az emberekre xD), csinálnánk képeket a kastélynál, a kastély melletti elhagyatott kis úton, összedobnánk egy fantasztikus CMV-t, meg csak úgy el randomkodnánk...
Annyi ötletem volna már, és ha csak a BalaConból indulok ki, amit Ichiékkel töltök mindig, már vigyorra húzódik a szám. Mert velük is annyi hülyeséget össze szoktunk hordani, mikor huzamosabb időre össze vagyunk zárva (mint pölö ha Jet ski-vel vagy, bármit túlélhetsz), és ha csak belegondolok, VELÜK mi mindent össze tudnánk hablatyolni... :'D
Szóval... tényleg jó lenne, ha ez a picinyke kis dolog összejönne a nyár folyamán.. másra talán nem is lenne szükségem :'D
Csak mint Entrének, nekem is ott motoszkálnak azok a fránya rossz gondolatok a fejemben, hogy MI VAN HA.
Próbálom nem beleélni magam, de iszonyat nehéz, ha a vizsgáktól való félelmemben ebbe a kis kuckóba menekülök...
Oké, érzelmi zsarolás maybe, de szeretném, ha mindenki tisztában lenne azzal, mennyire szívemhez nőtt ez a kis társaság, és hogy ha összejön az az egy hét, Entre 100 százalékosan azon lesz, hogy mindenkinek maradandó élmény legyen :"D
2013. április 21., vasárnap
I'm too tired for life
Néha úgy érzem, szükségem volna valakire, aki kiránt ebből a melankolikus, pesszimista életből, amiből már február óta próbálok kimászni...
tudtam, hogy nem lesz egyszerű, de reméltem, hogy tavasz végére már érezni fogok némi változást, de nem... semmi...
Aztán rájövök, hogy ha volna olyan bizonyos valakim, akkor később csak mégjobban megsérülnék, amitől aztán ismét, talán jobban is a padlóra kerülnék... Tehát igyekszem mindennemű szociális érintkezést elkerülni, amitől olyan kapcsolat jöhet létre, mert...
úgyis tudom, hogy nem működne :'D
jön a nyár...
tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor én megyek a fejem után, mikor mihez van kedvem, függetlenül attól hogy van-e valakim, vagy sem...
és ez nem működik...
aztán jön a vizsgaidőszak...
nincs időm ide-oda buszozgatni...
annyi ellenérvet tudnék felsorolni arra, hogy ismét olyasfajta kapcsolattal próbálkozzak... mégis mintha hiányozna :'D
Az ész és a szív párbaja. Tökéletesen rossz időzítés.
Ó igen, 2-3 hét múlva vizsgaidőszak... ami persze jelenti azt is, hogy lassan Con, de...
jelenti azt is, hogy megint megkergült módjára fogok magolni, az önbecsülésem a ZH-k miatt nulla alatt lesz, minden nap sírva fekszem, sírva kelek és minden létező életkedvem messze tőlem lesz...
még ott se tartunk, de már fosok az egésztől...
nekem ehhez az egészhez nincs energiám... Még az előzőt sem hevertem ki, nemhogy készen állnék a mostanira!
Őszintén szólva, az esti órák azon percei éltetnek és vidítanak fel, mikor a truffula flus csapattal hülyülünk és szerepezünk...
de ugyanannyira le is húz...
mert nem kellene szerepeznem.
de mégis megteszem...
de mégis... ha nem lennének azok a röpke percek, mikor kicsit más bőrébe bújva csinálom végülis ugyanazt (az önsajnáltatást, mert ha valamihez, ahhoz értek~), már hamarabb kitört volna belőlem ez...
a napok órákká, a hetek napokká folynak össze... én pedig úgy rettegek az elkövetkező időszaktól, mintha csak a kivégzésemre vinnének...
Minden porcikám oly erővel tiltakozik a vizsgáktól, hogy akár egy tankot is megmozdítanék vele...
Ééés mostanában a lábam is egyre jobban fáj... lassan már nem tudom eldönteni, melyik lábamra kellene sántítanom...
Tényleg orvoshoz kellene már mennem vele... de hát kinek van ideje ilyesmire...
Mindegy... ki kellett írnom ezt magamból...
Jobb lesz, ha lefekszem... márha végre sikerül elaludnom...
tudtam, hogy nem lesz egyszerű, de reméltem, hogy tavasz végére már érezni fogok némi változást, de nem... semmi...
Aztán rájövök, hogy ha volna olyan bizonyos valakim, akkor később csak mégjobban megsérülnék, amitől aztán ismét, talán jobban is a padlóra kerülnék... Tehát igyekszem mindennemű szociális érintkezést elkerülni, amitől olyan kapcsolat jöhet létre, mert...
úgyis tudom, hogy nem működne :'D
jön a nyár...
tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor én megyek a fejem után, mikor mihez van kedvem, függetlenül attól hogy van-e valakim, vagy sem...
és ez nem működik...
aztán jön a vizsgaidőszak...
nincs időm ide-oda buszozgatni...
annyi ellenérvet tudnék felsorolni arra, hogy ismét olyasfajta kapcsolattal próbálkozzak... mégis mintha hiányozna :'D
Az ész és a szív párbaja. Tökéletesen rossz időzítés.
Ó igen, 2-3 hét múlva vizsgaidőszak... ami persze jelenti azt is, hogy lassan Con, de...
jelenti azt is, hogy megint megkergült módjára fogok magolni, az önbecsülésem a ZH-k miatt nulla alatt lesz, minden nap sírva fekszem, sírva kelek és minden létező életkedvem messze tőlem lesz...
még ott se tartunk, de már fosok az egésztől...
nekem ehhez az egészhez nincs energiám... Még az előzőt sem hevertem ki, nemhogy készen állnék a mostanira!
Őszintén szólva, az esti órák azon percei éltetnek és vidítanak fel, mikor a truffula flus csapattal hülyülünk és szerepezünk...
de ugyanannyira le is húz...
mert nem kellene szerepeznem.
de mégis megteszem...
de mégis... ha nem lennének azok a röpke percek, mikor kicsit más bőrébe bújva csinálom végülis ugyanazt (az önsajnáltatást, mert ha valamihez, ahhoz értek~), már hamarabb kitört volna belőlem ez...
a napok órákká, a hetek napokká folynak össze... én pedig úgy rettegek az elkövetkező időszaktól, mintha csak a kivégzésemre vinnének...
Minden porcikám oly erővel tiltakozik a vizsgáktól, hogy akár egy tankot is megmozdítanék vele...
Ééés mostanában a lábam is egyre jobban fáj... lassan már nem tudom eldönteni, melyik lábamra kellene sántítanom...
Tényleg orvoshoz kellene már mennem vele... de hát kinek van ideje ilyesmire...
Mindegy... ki kellett írnom ezt magamból...
Jobb lesz, ha lefekszem... márha végre sikerül elaludnom...
2013. április 15., hétfő
yey Truffula Flu csoport~ +nyári Once-ler cp tervek és egy kis lelkizés
Nos, ez egy gyors röptű bejegyzés lesz, mert már rég aludnom kellene, holnap korán megyek suliba, szaaal... csapjunk a lecsóba.
Boldog vagyok.
Úgy néz ki, sikerül összehozni egy kisebb Truffula Flu csapatot MAT conra, július 6-ára...
Ahhoz képest, hogy kezdetben azt hittem, tök egyedül vagyok ezzel a csodálatos fandommal, ez most cseszett jól esik.
Csütörtökön azt sem tudtam, hova kapjak, mikor drága Swag letámadott, hogy nem vagyok egyedül...
Aztán Nika is belekezdett, Chriss meg még csak kóstolgatja, de ebből hamarosan fanság lesz, tapasztalatból mondom xD
Aztán reményeim szerint, ha elkezdem írni magyarul a sztorit, Asako is jobban bekapcsolódik majd :D
Szal igen, ahhoz képest, hogy kezdetben egyedül vergődtem a sok FEELS-szel, most nagyon boldog vagyok, hogy lesz egy kis csapatunk, akikkel rangomkodhatok és végre kiadhatom magamból a fangörcsöket...
DE.
Sok rossz tapasztalatból azt hiszem próbálom inkább visszafogni magam.
Mert amilyen szerencsém van, majd az utolsó pillanatban derül ki hogy a fél csapat nem tud jönni, vagy más cp-t kell húznia kérésre, és a csapatból maradok egyedül :'D
Már csak azért is gondolok a rosszra is, mert emlékszem, a HetaOnis, Insanity-s CMV ötletnél is kb ugyanígy fel voltam spanolva, hamar megírtuk Shaddal és Katie-vel a forgatókönyvet, megcsináltam alig egy hét alatt a koreográfiát, igyekeztem segíteni mindenben...
erre le lett fújva :'D
őszintén szólva, nem csalódtam még olyan nagyot, mint akkor. és semmi kedvem ismét átélni azt a keserű érzést, hogy hiába való volt minden erőfeszítésem.
Szóval asszem lelkiekben felkészülök arra is, hogy maradok egyedüli zombiharcos (wow de menő név már) a conon... igen, pesszimista vagyok, de inkább csalódok kellemesen, mint... mint úgy :'D
Viszont ha tényleg összejön, én nagyon boldog leszek...
már azon töröm a fejem, hova mehetnénk jó képeket csinálni TwT de sajnos a PeCsa közelében nem tudok olyan lepusztult helyet ami jó volna D: szal egyelőre csak peaceful képötleteim vannak... no meg yaoi xD de ahhoz a másik fél beleegyezése is kell ^^"
kicsit félek, hogy elriasztom magam mellől az embereket :'D
mármint...
Conon Greed-lerhez is olyan szívesen odamentem volna randomkodni meg hülyéskedni, de a hangok azt suttogták, hogy neee~~ idióta, még megijeszted a retardáltságoddal~~
aztán most csütörtök óta Swaggal is úgy vagyok, hogy oké, fan (illetve most már baj)társak vagyunk, de nem tudom hol a határ és mivan ha túlzásba viszem és és és :'D damn, I don't know how to make friend...
hhnnn nem erről akartam beszélni... ><
deee ez anyár úgyérzem a Once-lereké lesz...
mert ugye akarom Rocky női verzióját is... kezdetben ez a szerelés tetszett meg, de most, hogy olvasom a TF-et, azon a verziós Fem!Rockyn is elgondolkodtam...
de az az angolzászlós póló annyira kacsingat rám D: szóval szerintem maradok ennél...
csak meg kell várnom, hogy megnőjön a hajam... parókára nem akarok költeni, mert szerintem úgyis csak egyszer használatos cp lesz, meghátna, tetszik ez a hajstílus.
Csak pont Con előtt nyírtam meg a fejem, és ki tudja, mikor lesz ilyen >< ha szerencsém van, július végére már megnő, ha nem, akkor csak augusztusban...
És ha már augusztus...
Van egy olyan sejtésem, hogy a HC sem fogja kibírni Con nélkül, tehát én úgy készülök, hogy nyáron 3 animecon lesz, nagy valószínűséggel augusztusban lesz a 3...
Éééés akkor lehet... talán... hhh nagyon valószínű, hogy One-lert fogom cosplayelni.
Igazából kezdetben is őt akartam, mert imádom a véres cosplayeket, a creepy fejem meg megvan a jó képekhez, szal jah, úgy hiszem Evil Flippy, és a rémségek királya, Skellington után jól állna nekem a kis kannibál~
szóval why not? csak majd kell egy rahednyi művér megint xD meg ezúttal a kontaktlencse se lenne ellenemre... bár nem tudom, milyen lencse lenne képes ilyen világító aranysárgára színezni az én koromfekete szememet...
szal jah, eleinte őt akartam, csak aztán elkapott az Entre filling... merthát na, oké, hogy mindenkit szeretek a TF-ben, de szerintem Entre hasonlít a leginkább rám... én legalábbis vele tudtam azonosulni a legjobban...
Inkább nem részletezem, miért, mert már tényleg mennem kellene aludni, csak nem tudok...
tényleg nagyon ráálltam most erre a TF csoportra, és egyben nagyon félek, hogy valami közbe jön.
mindig közbe jön valami...
Once-leremet is szinte két hetente kérdezgetem, hogy állja-e még a HC-s Oncest...
oké, tudom, a pesszimizmust ki kéne írtanom magamból, de túl sokszor volt már velem olyan, hogy elterveztünk valakivel valamit, aztán nem jött össze... és utálom azt az érzést...
hhh azon gondolkodom, rá tudnám-e venni Dzsenit, hogy öltözzön be a kedvemért Bitternek... mert ha valakivel, vele szívesen csinálnék Bittre képeket, megnah, mégis csak a legjobb barátnőm :'D (ahogy Entrének volt Bitter, khm)
csak hát biztos neki is vannak cp tervei ^^" és tényleg nem akarok semmit senkire ráerőltetni...
megöö azt sem tudom hogy a vírusos bogyókat hogyan tudnánk megoldani...
de álmodozni szabad, nem? :'D
najó, asszem inkább húzok aludni, mert már kezdek megint nyavalyogni...
jaigen... hamár nyavalygás, ezt hadd tegyem meg: nemsokára vizsgaidőszak... egyetlen dolog, amiért nem várom a májusi cont... nincs kedvem megint idegbeteg módjára görnyedni a jegyzetek felett és valami isteni megváltásra várni...
ráadásul van egy kurzusom, ami már tavaly sem sikerült a rengeteg olvasnivaló miatt... és félek, hogy idén sem fog sikerülni... akkor pedig már csak egy dobásom lesz.
attól is rohadtul félek, hogy egy évvel tovább kell maradnom... nem bukás miatt, hanem felelőtlenség miatt, mert pár órát nem vettem fel, pedig kellett volna.
azt sem tudom, hogyan kellene jövőre megírnom a szakdogámat!
ahhhgrr ezek az én zombijaim, amiket legszívesebben darabokra tépnék...
nincs energiám erre a 4. vizsgaidőszakra... százszor inkább az érettségi, könyörgöm...
JÓH. Entre kiszáll, mert erről abszolút nem akartam beszélni.
A lényeg, jó lenne, ha összejönne az a TF csoport, de mégsem így lesz... túlélem valahogy I guess. Csak most jó érzés, hogy jól mennek a dolgok, és nagyon nem szeretném, ha valami miatt változna ez.
hhh...
Good Night.
Boldog vagyok.
Úgy néz ki, sikerül összehozni egy kisebb Truffula Flu csapatot MAT conra, július 6-ára...
Ahhoz képest, hogy kezdetben azt hittem, tök egyedül vagyok ezzel a csodálatos fandommal, ez most cseszett jól esik.
Csütörtökön azt sem tudtam, hova kapjak, mikor drága Swag letámadott, hogy nem vagyok egyedül...
Aztán Nika is belekezdett, Chriss meg még csak kóstolgatja, de ebből hamarosan fanság lesz, tapasztalatból mondom xD
Aztán reményeim szerint, ha elkezdem írni magyarul a sztorit, Asako is jobban bekapcsolódik majd :D
Szal igen, ahhoz képest, hogy kezdetben egyedül vergődtem a sok FEELS-szel, most nagyon boldog vagyok, hogy lesz egy kis csapatunk, akikkel rangomkodhatok és végre kiadhatom magamból a fangörcsöket...
DE.
Sok rossz tapasztalatból azt hiszem próbálom inkább visszafogni magam.
Mert amilyen szerencsém van, majd az utolsó pillanatban derül ki hogy a fél csapat nem tud jönni, vagy más cp-t kell húznia kérésre, és a csapatból maradok egyedül :'D
Már csak azért is gondolok a rosszra is, mert emlékszem, a HetaOnis, Insanity-s CMV ötletnél is kb ugyanígy fel voltam spanolva, hamar megírtuk Shaddal és Katie-vel a forgatókönyvet, megcsináltam alig egy hét alatt a koreográfiát, igyekeztem segíteni mindenben...
erre le lett fújva :'D
őszintén szólva, nem csalódtam még olyan nagyot, mint akkor. és semmi kedvem ismét átélni azt a keserű érzést, hogy hiába való volt minden erőfeszítésem.
Szóval asszem lelkiekben felkészülök arra is, hogy maradok egyedüli zombiharcos (wow de menő név már) a conon... igen, pesszimista vagyok, de inkább csalódok kellemesen, mint... mint úgy :'D
Viszont ha tényleg összejön, én nagyon boldog leszek...
már azon töröm a fejem, hova mehetnénk jó képeket csinálni TwT de sajnos a PeCsa közelében nem tudok olyan lepusztult helyet ami jó volna D: szal egyelőre csak peaceful képötleteim vannak... no meg yaoi xD de ahhoz a másik fél beleegyezése is kell ^^"
kicsit félek, hogy elriasztom magam mellől az embereket :'D
mármint...
Conon Greed-lerhez is olyan szívesen odamentem volna randomkodni meg hülyéskedni, de a hangok azt suttogták, hogy neee~~ idióta, még megijeszted a retardáltságoddal~~
aztán most csütörtök óta Swaggal is úgy vagyok, hogy oké, fan (illetve most már baj)társak vagyunk, de nem tudom hol a határ és mivan ha túlzásba viszem és és és :'D damn, I don't know how to make friend...
hhnnn nem erről akartam beszélni... ><
deee ez anyár úgyérzem a Once-lereké lesz...
mert ugye akarom Rocky női verzióját is... kezdetben ez a szerelés tetszett meg, de most, hogy olvasom a TF-et, azon a verziós Fem!Rockyn is elgondolkodtam...
de az az angolzászlós póló annyira kacsingat rám D: szóval szerintem maradok ennél...
csak meg kell várnom, hogy megnőjön a hajam... parókára nem akarok költeni, mert szerintem úgyis csak egyszer használatos cp lesz, meghátna, tetszik ez a hajstílus.
Csak pont Con előtt nyírtam meg a fejem, és ki tudja, mikor lesz ilyen >< ha szerencsém van, július végére már megnő, ha nem, akkor csak augusztusban...
És ha már augusztus...
Van egy olyan sejtésem, hogy a HC sem fogja kibírni Con nélkül, tehát én úgy készülök, hogy nyáron 3 animecon lesz, nagy valószínűséggel augusztusban lesz a 3...
Éééés akkor lehet... talán... hhh nagyon valószínű, hogy One-lert fogom cosplayelni.
Igazából kezdetben is őt akartam, mert imádom a véres cosplayeket, a creepy fejem meg megvan a jó képekhez, szal jah, úgy hiszem Evil Flippy, és a rémségek királya, Skellington után jól állna nekem a kis kannibál~
szóval why not? csak majd kell egy rahednyi művér megint xD meg ezúttal a kontaktlencse se lenne ellenemre... bár nem tudom, milyen lencse lenne képes ilyen világító aranysárgára színezni az én koromfekete szememet...
szal jah, eleinte őt akartam, csak aztán elkapott az Entre filling... merthát na, oké, hogy mindenkit szeretek a TF-ben, de szerintem Entre hasonlít a leginkább rám... én legalábbis vele tudtam azonosulni a legjobban...
Inkább nem részletezem, miért, mert már tényleg mennem kellene aludni, csak nem tudok...
tényleg nagyon ráálltam most erre a TF csoportra, és egyben nagyon félek, hogy valami közbe jön.
mindig közbe jön valami...
Once-leremet is szinte két hetente kérdezgetem, hogy állja-e még a HC-s Oncest...
oké, tudom, a pesszimizmust ki kéne írtanom magamból, de túl sokszor volt már velem olyan, hogy elterveztünk valakivel valamit, aztán nem jött össze... és utálom azt az érzést...
hhh azon gondolkodom, rá tudnám-e venni Dzsenit, hogy öltözzön be a kedvemért Bitternek... mert ha valakivel, vele szívesen csinálnék Bittre képeket, megnah, mégis csak a legjobb barátnőm :'D (ahogy Entrének volt Bitter, khm)
csak hát biztos neki is vannak cp tervei ^^" és tényleg nem akarok semmit senkire ráerőltetni...
megöö azt sem tudom hogy a vírusos bogyókat hogyan tudnánk megoldani...
de álmodozni szabad, nem? :'D
najó, asszem inkább húzok aludni, mert már kezdek megint nyavalyogni...
jaigen... hamár nyavalygás, ezt hadd tegyem meg: nemsokára vizsgaidőszak... egyetlen dolog, amiért nem várom a májusi cont... nincs kedvem megint idegbeteg módjára görnyedni a jegyzetek felett és valami isteni megváltásra várni...
ráadásul van egy kurzusom, ami már tavaly sem sikerült a rengeteg olvasnivaló miatt... és félek, hogy idén sem fog sikerülni... akkor pedig már csak egy dobásom lesz.
attól is rohadtul félek, hogy egy évvel tovább kell maradnom... nem bukás miatt, hanem felelőtlenség miatt, mert pár órát nem vettem fel, pedig kellett volna.
azt sem tudom, hogyan kellene jövőre megírnom a szakdogámat!
ahhhgrr ezek az én zombijaim, amiket legszívesebben darabokra tépnék...
nincs energiám erre a 4. vizsgaidőszakra... százszor inkább az érettségi, könyörgöm...
JÓH. Entre kiszáll, mert erről abszolút nem akartam beszélni.
A lényeg, jó lenne, ha összejönne az a TF csoport, de mégsem így lesz... túlélem valahogy I guess. Csak most jó érzés, hogy jól mennek a dolgok, és nagyon nem szeretném, ha valami miatt változna ez.
hhh...
Good Night.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)